[PDF] Valuch book.indb 19 nov. 2013 kommunista hatalomá

View - Download Valuch book.indb

Previous PDF

Next PDF

VALUCH TIBOR

Magyar

a második világháborútól az ezredfordulóigValuch book.indb 12013.11.19. 21:11:53

Valuch book.indb 22013.11.19. 21:11:55

VALUCH TIBOR

Magyar

a második világháborútól az ezredfordulóig

Valuch book.indb 32013.11.19. 21:11:55

- elektronikus, fényképészeti vagy más módon -

Printed in Hungary

Valuch book.indb 42013.11.19. 21:11:55

5

Tartalom

Bevezetés 7

A felhasznált forrásokról 15

A mindennapi élet fogalma, értelmezések,

Bérek, árak, egyenlőtlenségek 36

A szegénység változatlan és változó formái 47

Vagyonosodás, gazdagság 54

III. A bőséges ínségtől a fogyasztói társadalomig - a fogyasztás változásai és jellegzetességei 65

Fogyasztás, fogyasztói magatartás 65

tereinek változásai 83 Lakás, lakásépítés és -felszerelés, tartós fogyasztási cikkek 93

Ruházkodás, ruházati fogyasztás 103

Élelmiszer-fogyasztás és -ellátás 130 IV. Így laktunk Pannóniában - lakásviszonyok, lakótérhasználat, lakberendezés 167 A lakásviszonyok általános jellemzői 167

Falusi ház, falusi lakás 181

Akinek nincs lakása - albérlet, ágybérlet, munkásszállás 192 Szükséghelyzetben - nyomornegyedek, szegénytelepek, gettó 196

Valuch book.indb 52013.11.19. 21:11:55

6A lakáskultúra változásának általános jellemzői 202Munkás-, paraszti és polgári otthonok 204

Városi munkáslakások 204

Városi (kis)polgári lakásbelső 207

Falusi-paraszti lakóterek 210

Panelek belvilága 215

Nyaralók, hétvégi házak 218

szokások, divat 221

és ünnepi szokások 234

az ezredfordulón 278 VI. "Ettünk, ittunk, jóllaktunk..." - táplálkozás, étrendi

és étkezési szokások 285

Az étkezési szokások általános jellemzői 285 Az éhezéstől a "gulyáskommunizmusig" 286

A jóllakottá válás évei 307

Bőség és ínség a rendszerváltozás után 319

VII. Zárszó 323

Irodalom 329

Képek jegyzéke 345

Valuch book.indb 62013.11.19. 21:11:55

7

Bevezetés

ment végbe rendszerváltás, s a politikai, gazdasági és társadalmi átalakulások

alapvető módon befolyásolták az emberek mindennapi életét. Ha csak a hábo- rús éveket vagy a két legnagyobb átmenetet, a szocialista rendszert megteremtő kommunista hatalomátvételt az 1940-1950-es évek fordulóján, majd az 1980-as évek végétől lezajló demokratikus átmenetet és a piacgazdasági viszonyokhoz olyan civilizációs/modernizációs folyamatok is végbementek a tárgyalt korszak- ban, amelyek nem pusztán technikai, hanem társadalmi és mentalitásbeli átala- egyaránt alkalmazó feldolgozása révén. ségesnél és a lehetségesnél is kisebb figyelmet kaptak az elmúlt évtizedekben, befolyásolja a társadalmi folyamatokat. Sem a múlt, sem pedig a jelen értelmezése nem képzelhető el annak ismerete nélkül, miként élik, szervezik, tervezik és gondolják az emberek az életüket. Mit jelent a mindennapi létfenntartás, milye- nek ennek tárgyi-társadalmi feltételei, milyen tárgyakat használnak az emberek mindennapi tevékenységük során, és mindezek hogyan változtak? A harmincas évek felemás polgárosodásának kiteljesedését a kommunista

a társas érintkezési és viselkedési normák a proletarizálódás, a vagyonvesztés

és a lefelé irányuló nivellálódás miatt "negatív módon" homogenizálódtak,

Budapest, 2005, Osiris Kiadó.

Valuch book.indb 72013.11.19. 21:11:55

vekedtek.

tinuitás, és hol volt annál erősebb a diszkontinuitás. Választ keresek arra a

évtizedekben.

A vizsgált korszakon belül az 1960-as évek vége és az 1970-es évek első

fele sok szempontból fordulópontot jelent, hiszen ekkor bontakozott ki az a civilizációs, infrastrukturális fordulat, aminek meghatározó eleme volt a mo- a lakáskomfort szintjének emelkedése. Emellett az elektromosság mind széle- megváltoztatta az életminőséget. A másik nagy fordulat az ezredforduló idő-

szakában az infokommunikációs kultúra átalakulásához és általános elterje-

déséhez kapcsolható, aminek társadalmi, életmódbeli hatásai szintén igen sok-

rétűek. Mindezeket, az itt csak jelzésszerűen megfogalmazott kérdéseket, a letesebben elemzem.

és egymásra építkező folyamatok.

az anyagi igények kielégítésében. Az a mód, ahogyan az egyes ember vagy

túrát, milyen társadalmi adottságok, lehetőségek érhetők el számára. A fo-

a fogyasztás szintje, a presztízsértékűnek tartott tárgyak birtoklása alkalmas

a társadalmi státusz kifejezésére. Az árucikkek nem pusztán igényeket és

adott kultúrához, társadalomhoz, gazdasághoz. Ez a fajta "látványos fogyasztás"

a hatvanas évek végétől Magyarországon is fokozatosan előtérbe került, s

fogyasztási verseny. Mindez arra is hivatott volt, hogy az új társadalmi szintre,

helyzetbe kerülők viszonylag széles csoportjai megerősíthették pozíciójukat és

társadalmi tudatukat.

Valuch book.indb 82013.11.19. 21:11:55

9jellegzetességeit, változásait szeretném bemutatni, szakítva a hagyományos,

miért indokolt a harmincas-negyvenes évek fordulójától indítani a jelenkori

annak a napjainkat is alakító modernizációs trendnek a kirajzolódása, aminek

kommunikáció és a lakásviszonyok átalakulása révén jelentős életminőség-vál-

tozást okozott. A másik fontos tényező az adaptivitás és kreativitás, amelyeknek

kezelték a politika és a modernizáció okozta változásokat. A harmadik tényező

hogy az életminőség változását ugyan az egyes politikai rendszerek és ese-

szervezésében a politikai feltételek szabta kényszerek időnként jelentős válto-

zásokat okoztak, alapvetően mégis a társadalmi szokások, hagyományok, elvá-

rások, értékrendek, valamint az emberi kreativitás szabták meg az újítások

kialakulásának és elfogadásának rendjét, az életminőség átalakulásának trend-

jeit. Ezekben pedig a hosszú távú hatások érvényesültek. szokások, folyamatok - elemzését a hosszú távú trendek vizsgálatának keretei

majd. Az elérhető információk felhasználásának, szintetizálásának minőségéért

magától értetődően e sorok íróját terheli minden felelősség. Örkény Antalnak és Kovách Imrének azokat az alapos bírálatokat, amelyeket e

és a kézirat elkészítését, kiadását a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program, az

Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, a Nemzeti Kulturális Alap és

Valuch book.indb 92013.11.19. 21:11:55

valamint Simonovics Ildikó és az általa vezetett Street Fashion Budapest Prog- ram volt a segítségemre. szerkesztőjének igen alapos, pontos és lelkiismeretes munkája nélkül, amiért segítették.

Debrecen, 2013. november hava

Valuch Tibor

Valuch book.indb 102013.11.19. 21:11:55

11

veződésére lényegében az 1970-1980-as években került sor. Fernand Braudel

melleő talán elegendő Alan Macfarlane, Natalie Zemon Davis, Carlo Ginzburg, Philippe Ariès, Michel Foucault, Alf Lüdtke, Hans Medick munkásságára

2 utalni.

múlt évtizedekben, amelyekben politikáról, csatákról, politikusokról, uralkodók-

ról, tárgyalásokról és egyezményekről nem esett szó, a vizsgálat tárgyát az

latrendszerek, a technikai fejlődés és társadalmi hatásai, a településviszonyok, az

társadalmi jelenség megértéséhez vagy társadalmi változás értelmező leírásához,

volna sor. szakirodalomban ma már klasszikusnak tekinthető alkotások láttak napvilágot, 3

Múltunk, 2008/3. sz. 17-39. o.

3 Douglas, Mary - Isherwood, Baron: The world of goods. Towards an anthropology of consump-

tion. London - New York, 1996, Routledge; Becher, Ursula A. J.: Geschichte des modernen Lebensstils.

München, 1990, Beck Verlag.

Valuch book.indb 112013.11.19. 21:11:55

4 S az utóbbi években

5 is vált. 6

Munkám során módszertani és elméleti szempontból fontos tájékozódási

pontot jelentettek számomra Pierre Bourdieu nagy jelentőségű elméleti munkái

amelyekben az utóbbi egy-másfél évtizedben szintén előtérbe kerültek a minden-

napi élettel foglalkozó munkák. 7

problémákat egyfelől csak a "komoly" témájú értekezések színes kiegészítéseként

tárgyalták, ha egyáltalán tárgyalták, másrészt ezeket a problémákat hosszú időn

keresztül elsősorban a néprajz, az életmódkutatások keretében a szociológia,

valamint az időmérleg-vizsgálatok szempontjából a társadalomstatisztika vizs-

2000-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár gondozásában megjelent az

első tematikus dokumentumgyűjtemény 8 is.

folyamatok a fogyasztás forradalma előő . Korall, 2002. december, 10. sz. 96-114. o., Czoch Gábor -

Gesellschafts- und Kulturgeschichte des Konsums (18. bis 20. Jahrhundert). Frankfurt - New York, 1997,

Campus Verlag.

Konsumieren in Österreich: 19. und 20. Jahrhundert. Innsbruck - Wien, 2004, Studien Verlag.

7 Lindenberger, Thomas (ed.): Herrschaft und Eigen-Sinn in der Diktatur: Studien zur Gesellschafts-

Befremdlich anders: Leben in der DDR. Berlin, 2000, DieOE ; Merkel, Ina - Mühlberg, Felix (Hrsg.):

8 Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva (szerk.): Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a

XIX. században. Nyíregyháza, 2000, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, 426 o.

Valuch book.indb 122013.11.19. 21:11:55

a háztartás és a magánélet állt, ezen belül kiemelt figyelmet kapott a 19-20. lakáskultúrájának feltárására is. meghatározó szerepet. A marginalizált helyzetből csak a kilencvenes években elsősorban Benda Gyula, Faragó Tamás, Fügedy Erik, Gyáni Gábor, Halmos Falussy Béla, Harcsa István, Kemény István, Losonczi Ágnes, S. Nagy Katalin, Hankiss Elemér művei alapozták meg az 1945 utáni társadalom-, illetve élet-

11 is.

giai) szakirodalom nem túlságosan bőséges Magyarországon. E téren a (rokon)

képviselői lényegében más tudományterületek feladatait is átvéve, kutatták

Megyei Levéltár, 11-27. o.

54-94. o.; Mialkovszky Mária: Adalékok az oő honkultúra-kutatás kérdéseihez az Allt-féle ha-

Budapest, 1989, k. n. 209-233. o.; Peterdi Vera: Gyáripari termékek a budapesti polgári háztartások

konyháiban (1880-1945). In Néprajzi Értesítő. (76) Budapest, 1994, Néprajzi Múzeum, 259-278. o.

11 Balassa Iván (szerk.): Magyar Néprajz IV. Életmód. Budapest, 1997, Akadémiai Kiadó, 904 o.

Valuch book.indb 132013.11.19. 21:11:56

14szokások változásainak áttekintése révén ennek a hiánynak a mérsékléséhez is

szeretnék hozzájárulni.

12 sajátos

a mindennapi élet változásait a település alapításának első évtizedében.

13 című, 2003-as doktori értekezésében, amiben

madik monografikus jellegű munka Belényi Gyula Az ipari munkásság társadalmi

átalakulása Magyarországon, 1945-1965 című, 2004-ben elkészült akadémiai dok-

tori értekezése,

című, 2004-ben megjelent kismonográfiában e sorok szerzője tekintette át a

Az utóbbi évtized során az 1956-os Intézet A hatvanas évek Magyarországon

15 is súlyponti

szerepet kaptak a mindennapi élet változásait elemző tanulmányok. A Hajnal

16 formájában is megjelentek. A kér-

17 a Corvina Kiadó

tásában. Szeged, 2009, Belvedere - Meridionale, 367 o. János (szerk.): "Hatvanas évek Magyarországon". Budapest, 2004, 1956-os Intézet. formátus Gyűjtemények.

17 Lásd Divat - Fogyasztás - Anyagi kultúra. Korall, 10. sz. 2002. december.

Valuch book.indb 142013.11.19. 21:11:56

15jelentkezett a Múltunk folyóirat

19 is 2008-ban. A kétezres évek első évtizedének

az uralmi elit életmódját elemző munkája mellett R. Nagy József az észak-

munkája

20. századi változásait, jellegzetességeit elemző monográfiája

21 emelhető ki.

időmérleg-felvételek elemzései kivételével nem készültek átfogó elemzések a

ról sem.

A felhasznált forrásokról

Forrásként egyaránt támaszkodtam statisztikákra, elemzésekre, a belkereskede-

lemmel és az áruellátással kapcsolatos országos és helyi levéltári dokumentu-

mokra, piackutatással kapcsolatos anyagokra, hagyatéki leltárakra, valamint a

sajtóra. Az általánosnak tekinthető vélekedés szerint egy kellően részletes ha-

gyatéki leltár leginkább az elhunyt tárgyi kultúrájáról ad részletes képet, de ez a

forrástípus némi megszorítással alkalmas a vagyonszerkezet és a tárgyi kultúra

vizsgálatára is. tisztikai források és adatgyűjtemények használata egyrészt az adatok megbíz- hatósága, másrészt a felhasználhatósága miatt. A statisztikai adatok meghami-

ekkor is készültek olyan belső használatra szánt, titkosított adatgyűjtemények,

amelyek a valóságos viszonyokat mutatták be. Persze a statisztikai adatgyűjtés hető. Az is fontos kérdés, hogy a statisztika mennyire volt képes megragadni a valóságos folyamatokat. A KSH nyilvánvalóan csak a hivatalos foglalkoztatási

lis termékcsere, adásvétel, munkacsere, nem regisztrált munkavégzés valós

értékének meghatározására nem. Az is jól látható, hogy az ideológiai szempontból

kevésbé érzékeny esetekben - például a háztartásstatisztikák - az adatok álta-

lában megbízhatóak. A fogyasztással kapcsolatos levéltári dokumentumok esetében számolni kell azzal, hogy - például - mind a háborús évek alatt, mind a szocialista korszakban

19 Múltunk, 2008/3. sz. Összefoglaló jellegű válogatás az életmóddal és a fogyasztással kapcso-

latos tanulmányokból. antropológiai vizsgálata Északkelet-Magyarországon. Miskolc, 2011, Miskolci Galéria.

lításban az első világháborútól napjainkig. Budapest, 2011, Akadémiai Kiadó.

Valuch book.indb 152013.11.19. 21:11:56

használatban egyértelműen tetten érhető. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha az

iratokban tartós nehézségekről és ellátási feszültségekről, hullámzó színvonalú

áruellátásról esett szó - ezek voltak a hiány helyett leggyakrabban alkalmazott fordulatok -, akkor azon a területen és abban a cikkcsoportban valóban komoly problémák voltak. , a ruházati kereskedelemmel és a fogyasztás változásaival kapcsolatos kormányzati statisztikai adatgyűjtemények, a fogyasztói szokásokat elemző egykorú, bel- ső elemzések, a piackutatással foglalkozó kiadványok, valamint a nagy példány- gazinokra, a divatlapokra, háztartás-statisztikákra, fényképekre és kisebb mér- tékben hagyatéki leltárakra

22 is támaszkodtam.

portok szerinti részletes vizsgálatát általában nem. ként a statisztikai adatgyűjtés sajátosságai lehetőségem.

táplálkozási adatfelvételek, az élelmiszer-fogyasztást elemző statisztikák, a helyi

és országos élelmiszer-kereskedelemmel és -ellátással foglalkozó belkereske-

22 Ennek kapcsán utalni kell arra, hogy a leltárfelvételi szokások időben és térben igen vál-

A ruhatárak hozzávetőleges rekonstrukciójára is alkalmas, illetve ehhez támpontul szolgáló lel-

tárak viszonylag ritkán fordulnak elő, akkor is elsősorban városi szellemi foglalkozású családok

vonatkozó bejegyzései meglehetősen lakonikusak: "némi testi ruhanemű", ami az érdemi fel-

használást majdnem lehetetlenné teszi.

az egykorú belkereskedelmi és statisztikai felmérések, adatgyűjtemények csak a leegyszerűsíteő

marxista társadalomszemlélet (legjobb esetben is csak a munkás és/vagy alkalmazoő i, illetve a

letve a rurális társadalom esetében valamivel jobb a helyzet, hiszen a viseleő el foglalkozó társada-

lom-néprajzi elemzések egy része igyekezeő fi gyelembe venni a parasztság belső tagolódását. Az

kor használatos nagy társadalmi rétegekre - munkások, alkalmazoő ak és vagy szellemi fog-

tartalmaztak. Esetenként még a település, a foglalkozási viszony - aktív keresők, inaktívak -, va-

Valuch book.indb 162013.11.19. 21:11:56

és leírásánál szintén támaszkodtam a hagyatéki leltárakra és értékbecslésekre.

tárak és jegyzékek vonatkozó részei, ezek elsősorban a konyhafelszerelések és a

A lakásviszonyok vizsgálatánál az építkezésekkel, lakótelepekkel, lakásfel-

szerelési tárgyak forgalmazásával foglalkozó miniszteriális és helyi iratok mel-

sel foglalkozó sajtóorgánumokra igyekeztem támasz-kodni. Speciális, de fontos feldolgozásához is segítséget nyújtottak.

A mindennapi élet fogalma, értelmezések,

tozások gyorsak és igen erőszakosak voltak, a szokások, a mentalitás, a viselke-

deő , a norma- és értékrendszer átalakulása - a látszatok ellenére - elhúzódoő .

mindezt a társas érintkezésben kialakult zavarodoő ság. A hivataloknak cím- formulák használata, ami jól mutatja a mentalitásban meglévő folytonosságot

talosságból kiszorultak, a magánérintkezésben változó formákban éltek tovább.

Az elvtárs megszólítás térhódítása a formális világban a negyvenes évek végétől

kartárs megszólítás elterjedtebb volt, nem beszélve arról, hogy az úr is tovább élt

ti jelenség, ami nemcsak racionálisan szervezeő , célszerű és hasznos tárgyakat

és jelenségeket foglalja magába, hanem azt a mentalitást és értékrendet is, ame-

lyet ezek magukba zárnak."

25 Másik példát említve, arra is utalni lehet, hogy a

háztartásgazdaságnak a 20. század során mindvégig jelentős maradt a szerepe tudományi Intézete, 5. o.

Valuch book.indb 172013.11.19. 21:11:56

évek fordulójának rendszerváltását, és változó mértékben ugyan, de a szocialista

dulóra, a konzumálódó társadalom, társadalmi magatartásformák kialakulásá-

val, általánossá válásával veszíteő jelentőségéből. Mindez azt is jelzi: a kérdés

egészének, illetve egyes részterületeinek vizsgálata alkalmas lehet arra is, hogy

elemzés eredményeinek segítségével cáfolhatóvá válhatnak egyes beveő sztere-

társadalomszerkezeti változásainak átgondolását és (újra)értelmezését is.

Munkám során egyre világosabbá vált, hogy a rendelkezésemre álló keretek jedően, a maga teljességében gyakorlatilag lehetetlen megragadni és bemutatni. Nemcsak azért, mert hiányosak a feldolgozások, hanem azért is, mert ez olyan véve igyekeztem meghatározni az általam fontosnak tartott területeket. Ezek

lakásviszonyok, ezen belül a lakásépítés és lakástípusok, lakótérhasználat, lak-

nek a változásait igyekeztem elemezni és értelmezni, s ahol ez lehetséges volt, megpróbáltam bemutatni a településtípusonkénti, illetve a társadalmi csopor- leményem szerint - nem zárja ki egymást. A folyamatok vizsgálata során nem folyamatok értelmezéséhez természetesen fontos kiindulópontot és inspirációt jelentettek Gyáni Gábor,

26 Tóth Zoltán,27 Benda Gyula,28 Güntner Péter,29 S. Nagy

26 Gyáni Gábor: Az utca és a szalon - Társadalmi térhasználat Budapesten 1870-1940. Budapest,

(szerk.): Polgári lakáskultúra a századfordulón. Budapest, 1992, MTA TTI.

27 Részletesen lásd Tóth Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón. Budapest, 1989, Akadé-

miai Kiadó.

1992, KLTE.

29 Güntner Péter: A soproni polgárság vagyoni viszonyai a századfordulón a hagyatéki leltárak

tükrében. Soproni Szemle, 1995/3. sz. 244-260. o.

Valuch book.indb 182013.11.19. 21:11:56

19Katalin,

30 F. Dózsa Katalin,31 Flórián Mária,32 Kisbán Eszter33 és mások írásai.

egyes kérdéseit is.

A kutatás és az értelmezés szempontjából alapvető fontosságú kérdés, hogy

a gyakori és olykor szélsőséges - politikai - változások miként érintették a

strukturált szerkezetek. A család, a háztartás egyfajta menedéket jelentett, az

meg. A legnagyobb változást kétségtelenül az élet időnkénti bizonytalanná

válása, az ismétlődő tulajdonvesztés és a tulajdonlás bizonytalansága okozta,

majd a hatvanas évektől a rendszer által erőltetett értékek és normák lassú

háttérbe szorulása jelentett új kihívásokat, a rendszerváltás után pedig a piaci

hatvanas évek végétől a háztáji gazdaságok egy részének átalakítása piacra ter-

melő mezőgazdasági kisüzemekké, az időnként és helyenként nagyüzemi mó-

Az állam által kialakított és évtizedeken keresztül változó hatékonysággal

építésekben), a korlátokat jelentő szabályokat pedig - magától értetődő módon

látható, hogy a korszakon belül a hatvanas évek vége és a hetvenes évek első fele

30 S. Nagy Katalin (1979a): Eredmények a lakáskultúra-vizsgálatból 1974-1978. Budapest, 1979,

Népművelési Propaganda Iroda; S. Nagy Katalin (1979b).: Lakásmód, lakáskultúra Telkibányán 1975-

1978. Budapest, 1979, Népművelési Propaganda Iroda. S. Nagy Katalin: Lakberendezési szokások. Bu-

dapest, 1987, Magvető Kiadó. lin: Letűnt idők, letűnt divatok 1867-1945. Budapest, 1989, Gondolat Kiadó.

32 Flórián Mária: Magyar parasztviseletek. Budapest, 2001, Planétás Kiadó.

33 Kisbán Eszter: Táplálkozáskultúra. In Balassa Iván (szerk.): Magyar Néprajz IV. Életmód. Buda-

pest, 1997, Akadémiai Kiadó, 422-585. o.

Valuch book.indb 192013.11.19. 21:11:56

20sok szempontból fordulópontot jelent. Ugyancsak fontos tényező volt a fogyasztás

fokozatos felértékelődése, a fogyasztói magatartás előtérbe kerülése a hatvanas-

hetvenes évek fordulójától. A család és a háztartás fogyasztási egységként is

egyre fontosabbá vált, a fogyasztás mikro- és makrotársadalmi szinten egyaránt

évek Magyarországán. Ennek tükrében szintén fontos kérdés: miként jelenítették

gyasztás segítségével? A reprezentációs folyamatban nyilvánvalóan fontos

a valóságos vagy éppen a vágyott társadalmi státusz megjelenítésére. A presz-

tízsértékű fogyasztási cikkek minél gyorsabb megszerzése és birtoklása széles

társadalmi csoportok számára a modernizálódásra való hajlandóságot, a "lépés-

tartás képességének" a kifejezését jelentette már a hatvanas évektől, amikor ezek

arra is lehetőséget biztosít, hogy megvizsgáljam: a második világháború idő-

kommunista hatalomátvétel milyen alkalmazkodási stratégiákat indukáltak. a túlélést a korábban felhalmozott - pénzbeli, kulturális, szimbolikus - tőke? Az általam vizsgált időszakban - általános értelemben - a politikai, gazdasági

és a társadalmi változások meglehetősen radikális módon és olykor rendkívül

normális, hagyományokra is épülő rendjében, ebben az időszakban az első

évek fordulóján a kommunista hatalomátvétel és az ezzel járó (disz)kontinuitás.

kell tenni azt a kérdést is, hogy a politika valóban alapvető módon befolyásolta-e a magyar zsidóság marginalizálása, vagyonának elkobzása, jogfosztása, fizikai

drasztikus korlátozása. S - alapvetően - politikai és legitimációs okok miatt vált

a Kádár-korszakban az életszínvonal problémája elsőrendű kérdéssé, majd a

rendszerváltás időszakában a politika jelentősen befolyásolta az állami tulajdon

Valuch book.indb 202013.11.19. 21:11:56

reprezentációban sokkal erőteljesebben. aminek a szerepe a harmincas évek végén és a negyvenes években még nem volt

túlságosan jelentős, viszont a hatvanas évek végétől a társadalmi reprezentáció,

egy-másfél évtizedben sem változott meg érdemben, annak ellenére sem, hogy a modern kori Magyarország társadalmi és gazdasági folyamatainak árnyalt szakirodalom sem túlságosan bőséges. 34

foglalni. Ha a mindennapi létezést biztosító alapfeltétel, a táplálkozás, az étkezés

szintje, az élelmiszerek beszerezhetősége vagy éppen hiánya domináns társa-

lálkozást, az étrendet elsősorban a szociális helyzet, gazdasági adottságok

hatnak a korábbi korszakok táplálkozási, ételkészítési és fogyasztási szokásai,

valamint az egyes területek hagyományai is. Szintén meghatározó módon megjelennek az élelmiszer-fogyasztási és az étrendi szokásokban, valamint A táplálkozás a mindennapi élet egyik legfontosabb eseménye, egyben szim- bolikus cselekménye, hiszen a bőségesen terített asztal a jólét vagy éppen a

gazdagság jelképe, a vendéglátás, vendégfogadás egy-egy szűkebb vagy tágabb

és Dessewff y Tibor tanulmányát a fogyasztás kísértetéről, S. Nagy Katalin írását a hetvenes évek-

beli fogyasztásról és lakáskultúráról, valamint Ina Merkel elemzését a fogyasztói társadalomba

szerepét a Kádár-kori társadalmi és politikai változásokban. Lásd Dessewff y Tibor: Kedélyes la-

elején Hoff mann Istvánné, Heller Mária és Bessenyei István, valamint Utasi Ágnes vizsgálták

ni, hogy az 1960-as évektől a Belkereskedelmi Kutató Intézet és az Országos Piackutató Intézet

s a kutatásokban felhasználható.

Valuch book.indb 212013.11.19. 21:11:56

az élelemmel kapcsolatos hiedelmeket és gyakorlatot, ha gátolják a megfelelő való, nálunk - Magyarországon - mindenképpen a legfontosabb: valójában bio-

lógiai szükségletből vált társadalmivá, társadalmilag meghatározott és diffe-

renciált szükségletté." 35
Tágabb értelemben - Natalie Zemon Davis kifejezésével élve - nemcsak az a fogyasztás szokásrendje is egyfajta "kulturális dokumentum",

36 amit értelmezni

kapcsolódik. "A mindennapi élet rekonstruálása nemcsak abból áll, hogy a dokumentumok alapján elbeszéljük annak tartalmát, részletezve tárgyi világát és eseményeit. A feladat valójában az, hogy rekonstrukciónk nyomán a múlt

banális vonatkozásai a már elfeledett eredeti jelentésükben és természetes

funkció és jelentőség szerint váljanak megismerhetővé." a lakásviszonyok minősége egy-egy társadalmi csoport kulturális színvonalát is kifejezi, és nem elhanyagolható a szerepe az emberi kapcsolatokban sem,

hiszen a terített asztal, a viselt ruha, a lakótér egyaránt valóságos és szimbolikus

a kapcsolatok ápolására és az érzelmek - szeretet, szíveslátás - kifejezésére.

tagjait, s csak akkor kezdtek enni, ha ők már befejezték, illetve más helyen, állva, (volt) a táplálkozás biztonságának megteremtése, ami természetesen korántsem

jelentett az alapvető szükségletek kielégítésében mindenki számára ugyanolyan

Magyarországon még széles társadalmi csoportok személyes tapasztalata volt lyamat az ellenkezőjére fordult, egyre komolyabb problémát jelentett a túl-

dés, a viselt ruha és a táplálkozás mennyisége és minősége meglehetősen egy-

35 Losonczi Ágnes: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Budapest, 1977, Gondolat

Kiadó, 350. o.

36 Davis, Natalie Zemon: The Shapes of Social History pages 28-32 from Storia della Storio-

graphia Volume 17, Issue #1, 1990.

37 Gyáni (1997): i. m.

Valuch book.indb 222013.11.19. 21:11:56

23értelműen kifejezi használójának, tulajdonosának, viselőjének, az egyes embe-

tárgyi kultúra csoportképző szerepének figyelembevétele nyilvánvalóan igen Ha a kor egyik meghatározó társadalmi csoportjának, a városi munkásságnak

az átalakulását emelem ki példaként, jól látható a fogyasztás rétegződésbeli sze-

ellátottság nem volt jellemző, a hatvanas évek végétől a városi munkásháztartá-

sok felszereltsége - televízió, hűtőszekrény, mosógép, centrifuga - is folyamato-

san javult, a lakások nagyobbakká, jobban berendezettekké váltak, a "proletár

lakókonyhát" felváltotta a nappali, s fokozatosan elérhetővé vált az autó vagy

a "telek", melyek tulajdonosaik számára szimbolikus tartalommal is rendel- keztek. A városi munkásság belső tagoltságában, a hagyományos csoport- és személyes tulajdon megléte vagy éppen annak hiánya. Ez a folyamat irányát tekintve hasonlított a nyugat-európai munkásság átalakulásához, de egyrészt 38
Az sem vitatható, hogy Magyarországon a mindennapi élet struktúrái a

értékelődtek, hiszen a társadalmi létezésnek ez volt az a szférája, ahol megfo-

galmazódhattak a politikai változások, beavatkozások válaszreakciói, ahol a hatva-

Ennélfogva ez a munka nyilván egy sajátos perspektívából készített korrajz is,

benne élő egyének és csoportok számára, s megidézi a korszak mindennapjainak hangulatát is.

tájékozódás a vizsgálat lefolytatásához. Ugyancsak érdekes, mi volt a fogyasztás

hiánya, a másodlagos piacok kialakulása meglehetősen sajátos feltételrendszert teremtett Magyarországon, éppen úgy, ahogyan más szocialista országokban is. Melyek voltak a fontosabb sajátosságai a kvázi fogyasztói társadalom kiala-

38 Ezt a kvázi kiegyenlítődést, a fogyasztói magatartás révén végbemenő homogenizálódást ír-

Bundesrepublik. In Conze, Werner - Lepsius, M. Rainer (hrsg.): Sozialgeschichte der Bundesrepublik Deutschland. Stuő gart, 1983, Kleő -Coő a, 143-186. o.

Valuch book.indb 232013.11.19. 21:11:56

24fejlesztették a kereskedelmet, mert nem tekintették termelő gazdasági ág-

tekintjük fogyasztói társadalmaknak.

39 Nem szabad elfeledkezni azonban ar-

ról, hogy ha megkésve is, de a hatvanas évek végétől e régió országaiban

is kibontakozott egy sajátos, "fogyasztási forradalom", ami - országonként eltérő mértékben - hozzájárult ahhoz, hogy az uralmon levő kommunista

szágában, így Magyarországon is, a politikai vezetés a szociális biztonság garan-

tálását tekintette legitimációja alapelemének, éppen úgy, ahogy az áruellátás

kosság számára a fogyasztás jelentősége nőtt. Magyarországon a reklám a fo-

gyasztói magatartásformák kialakulását és változását csekély mértékben befo-

quotesdbs_dbs46.pdfusesText_46

[PDF] 2010-es land rover használt

[PDF] 2011 france got talent

[PDF] 2011 market correction

[PDF] 2011 serie a ball

[PDF] 2012 english movie full free download

[PDF] 2012 english movies list

[PDF] 2012 english subtitles

[PDF] 2012 pdf calendar

[PDF] 2014 news

[PDF] 2014 s-class

[PDF] 2014 üniversite taban puanlar? ve s?ralamalar? ösym

[PDF] 2014 ve 2015 üniversite taban puanlar?

[PDF] 2014-2015 nc school report cards

[PDF] 2015 17' springdale summerland travel trailer

[PDF] 2015 18 factory silverado wheels